Van-e hatékonyabb módja a fertőző betegségek megelőzésének a kötelező védőoltási rend következetes végrehajtásánál?

Szomorúan olvastam a blogon  megjelent előző kommentet. Az előző években személyesen is tapasztaltam, hogy az ajánlott védőoltások ismertetése, népszerűsítése nem csupán a szülők körében nehéz feladat, de még a szakma körében is okoz nehézségeket.

Az agyhártyagyulladás és a kullancs okozta agyvelőgyulladás elleni oltások a legnépszerűbbek, köszönhetően annak is, hogy az olcsóbb oltóanyagok közé tartoznak.

A korábbi években a bárányhimlő elleni oltást egyre több szülő kérte gyermekének. Osztályomon tapasztalom, hogy a bárányhimlő szövődményei miatt kórházi felvételt igénylő gyermekek száma folyamatosan emelkedik, nemegyszer súlyos állapotban kerülnek felvételre. Sajnálatos módon a szövődmények manapság is halálos kimenetelűek lehetnek. A megyei védőoltási szaktanácsadóban egyik legfontosabb feladatomnak tartottam minél szélesebb körben megértetni a szülőkkel és a szakmával egyaránt, hogy a bárányhimlő nem a banális fertőző betegségek közé tartozik. Átvészelése szövődmény nélkül is két hétig tartó lázzal, elesettséggel, rossz közérzettel járó betegség. Elkeseredéssel tölt el, hogy válságra hivatkozva egyre többen visszautasítják az oltást.

Az utóbbi évek hazánkban zajló májgyulladás járványai figyelmeztetnek arra, hogy a gyermekek és a fiatal felnőttek nem védettek a betegséggel szemben. A WHO ajánlása szerint is a védőoltási programba kellene iktatni a járványos májgyulladás elleni oltást. Jelenleg még kevesen, főleg utazni kívánók körében igénylik.

3 éve került bevezetésre fiatal csecsemők számára a rotavírus okozta bélfertőzés megelőzésére szolgáló oltóanyag. Bevezetését infektológusként izgatottan vártam, hiszen tavasszal-ősszel megtelnek kórtermeim kiszáradás miatt felvett gyermekekkel, melyek jelentős részénél ez a vírus okozza a megbetegedés. Szájon keresztül beadandó oltásról lévén szó, bíztam abban, egyre kevesebb kicsi csecsemő menekül majd meg az infúzió bekötésének fizikai és lelki megterhelésétől.

A vakcinológia fejlődésének legkiemelkedőbb eredménye, hogy ma már daganatos betegség kivédésére is lehetőségünk van.

Régóta tudjuk, hogy a méhnyakrák kialakulásában bizonyos humán papilloma vírustörzseknek szerepe van. Ma már tény, hogy ezen vírus jelenléte nélkülözhetetlen a rákos folyamat beindulásához. 

Az ingyenes méhnyakrákszűrés ellenére is hazánkban még mindig több mint 500 nő veszíti életét évente ezen megbetegedésben. Több tízezerre tehető a méhnyakrák-megelőző elváltozások miatt kezelt nők száma.

Több önkormányzat is felismerve az oltás fontosságát serdülőkorú lányoknak ingyen, vagy kedvezményesen megvásárolta az oltóanyagot.

Gyermekem is ebbe a korosztályba tartozik. Az osztály 18 kislánya közül mindösszesen 8 igényelte az igen kedvező áron felajánlott oltóanyagot…         

A gyermek pszichés fejlődése szempontjából nem mindegy, hogy hány éves korban, milyen életszakaszban és milyen körülmények között marad ki egy közösségből. Az is előfordulhat, hogy a jelenség fordítottan mutatkozik, és egy gyermeknek éppen az a szükséglete, hogy egy adott közösségbe ne járjon, mert nem érzi ott jól magát, mert nem megfelelően gondozzák, vagy éppen nem megfelelő a szakellátása. Előfordulhat az is, hogy otthon a családban olyan események történnek – kistestvér születése, szülők konfliktusa -, amitől a gyermek esetleg nem kap megfelelő odafordulást azokban az időszakokban, amikor a közösségből hazatér. Óvoda, bölcsőde után a szülők túl vannak hajszolva, nem érnek rá a kicsivel foglalkozni. Ilyenkor elképzelhető, hogy a gyermek egészséges szükséglete az, hogy többet töltsön otthon a családban, és ezért alakulnak ki nála betegségek. Ilyenkor ezt megelőzhetjük azzal, hogy mindezeket időben észleljük, és úgy döntünk, hogy a gyermekünk egy darabig ne járjon közösségbe. Amennyiben szeret a közösségbe járni, ott egészségesen fejlődik, és egy betegség miatt kényszerül a közösségből kimaradni, mindez természetesen más. Ebben az esetben nagyon fontos, hogy ápoljuk a közösség tagjaival a kapcsolatot: az óvodástársak üzenjenek neki, küldjenek képeket, rajzokat, hogy üzenjék felé, hogy ő is a közösség tagja, hogy őt is szeretik, hogy számítanak rá. Hosszú közösségből való kimaradás esetén fontos, hogy látogassa meg otthonában a gyermeket az óvó néni. Manapság az internet világában tudnak akár fényképeket is küldeni a csoporttársak. Elengedhetetlen, hogy érezze a gyerek, hogy attól, mert ő most éppen nem jár a közösségbe, ő még a közösség tagja maradt. Fontos, hogy otthon is folytassuk gyermekünk fejlesztését, ami vonatkozik mind az értelmi, mind az érzelmi intelligenciára egyaránt, nehogy a közösségbe visszatérve a kimaradásból lemaradás legyen, ami később negatívan befolyásolhatja az iskolás éveket. Hallgassunk vele korának megfelelően sok zenét (ne csak „gyerekzenét”, hanem Bachot, Mozartot is). Ne nézzen túl sok tévét, inkább kézműves feladatokat adjunk neki (készítsen WC-papír-gurigából embereket, termésekből képet, de számos ötletet találunk az interneten is), ha lehet, mozogjunk is vele. Mindenképpen éreztessük vele azt, hogy ez egy átmeneti időszak, amely el fog múlni, ezért fontos, hogy fejlődjön, aztán újra csatlakozzon ahhoz a gyermekközösséghez, ahova tartozik.

Sokba kerül, ezért a szülők egyharmada nem oltatja be gyermekét a pénzbe kerülő vakcinákkal   (2009.08.06 12:30)

A vírusok évszázadát éljük. Egyre több, eddig ismeretlen vírussal ismerkedik a szakma és a közvélemény egyaránt. Ismereteink folyamatosan bővülnek, számos vírustörzsről igazolódott, hogy jelenlétük szervezetünkben különféle daganatok kialakulásához vezethet.

A védőoltásoknak köszönhetően számos betegség ellen védettséget szerezhetünk. De a harc a kórokozókkal szemben nem állhat le, hiszen az orvosok, és szülők nap-mint-nap tapasztaljuk, hogy önmagunk és gyermekeink egészsége nagyon gyenge alapokon áll.

Életmódunkon változtatni azonban sokkal nehezebb, mint védőoltással kiiktatni egy betegséget. Régóta tudja az orvostudomány, hogy gyermekeink túlzottan higiénikus környezetben nevelése lényegesen hozzájárul az allergiás megbetegedések kialakulásához. Ez pedig sajnos ékes bizonyítéka annak, hogy védekező rendszerünk gyengül. A szoptatás is egyre inkább háttérbe kerül. Már csecsemőink „életmódja” is változtatásokra szorulna.

Étkezési szokásaink is átalakultak, rohanó életmódunknak és fogyó pénztárcánknak megfelelően. Rendszertelenül, gyakran menzákon, gyorséttermekben eszünk, a vitaminokat pedig jobb esetben táplálék kiegészítőkkel igyekszünk pótolni.
Csökkentse a stresszt! Naponta többször is mondom betegeimnek… de én sem tudom a pontos receptet. A recept mindenkinél más: Próbáljon meg naponta mindig egy kicsivel előre lépni. Legalább sétáljon fél órát, ha már sportolni nincs idő. Tegyen be a bevásárlókosarába almát és joghurtot a chips és a csoki helyett.

A kórokozók gyors terjedéséhez a globalizáció és utazási szokásaink változása is lényegesen hozzájárul. Bárhol és bármikor megjelenhetnek az adott területre nem jellemző betegségek, éppen ezért nagyon fontos az, hogy amikor külföldre megyünk, tájékozódjunk az ott előforduló fertőző betegségekről, mivel nagyon sok ellen már védőoltással védekezhetünk.

A mai ember életvitele egyre inkább eltér az egészségestől, az egészségmegőrzés több odafigyelést igényel. Ugyanakkor az egészséges életvitel kialakítására lehetőségeink köre is folyamatosan bővül. Ne várjunk a betegség kialakulásáig, fordítsunk nagyobb hangsúlyt a megelőzésre!