Az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend továbbfejlesztésének lehetőségei napjainkban
Az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend előnyeiről és eredményeiről megírt hozzászólásomat megközelítőleg az alábbi szavakkal fejeztem be:
„ A magyar védőoltási rend a populáció ~99%-os átoltottságával, a védőoltással megelőzhető fertőző megbetegedések számának jelenlegi szintre csökkenésével olyan nemzeti érték,
amely az orvostudomány fejlődésével a mindenkori kormányok anyagi hozzájárulásával, az egészségügyi dolgozók áldozatvállalásával, valamint a lakosság támogatottságával jött létre.
Az egészségügyi kormányzat és az ÁNTSZ e nemzeti érték megőrzéséért dolgozik, annak tudatában, hogy a védőoltási fegyelem fellazulása esetén a fertőző forrás megjelenése (a betegség külföldről történő behurcolása) súlyos járványok kialakulásához vezethet.”
Arról azonban nem szóltam, hogy a „mindenkori kormányok” nem jó szándékú adakozásból növelték meg a védőoltások beszerzése fordítható/fordítandó összeget, hanem a tudomány fejlődését követve és annak eredményeit elismerve tették ezt. A 2006. januárjában bevezetett új védőoltási rend volt az utolsó nagy „beruházás” az életkorhoz kötött kötelező védőoltások területén.
Az azóta eltelt időben – nem kötelező jelleggel – bevezetésre került a pneumoccus elleni védőoltás. Ezt az oltóanyagot az állam ingyenesen biztosítja. A háziorvos kötelezően felajánlja a szülőnek a gyermek megszületése utáni első család látogatáskor, azonban a szülő dönt arról, hogy kéri-e gyermekének vagy nem a védőoltást. A szülők olyan kérdésekben kénytelenek döntést hozni, amihez nincs meg iskolai végzettségük, és nem rendelkeznek a megfelelő döntéshez szükséges elegendő információval. Nem véletlen, hogy a kötelező védőoltások esetében az állam átvállalja a döntést a szülőktől annak összes következményével.
Az idei évben az iskolai úgynevezett kampányoltások területén következett be a védőoltási rend kiigazítása, mégpedig két helyen.
A hepatitis B elleni védőoltást ebben az évben nem csak a nyolcadikosok kapják meg, hanem a hetedikesek is. A jövő évtől pedig minden évben a hetedikesek kerülnek védőoltásra. Erre a változtatásra azért volt szükség, mert a hepatitis B fertőzés vérrel és test váladékokkal (többek között nemi úton) terjed és a tizennégy éves életkor nem jelentett kellő biztonságot a nemi úton terjedő fertőző betegség hatékony megelőzéséhez.
A másik, idei évben bekövetkezett változás, a szamárköhögés megelőzésének hatékonyságát fokozza. Az új típusú pertussis (szamárköhögés) elleni vakcina megjelenéséig, a hagyományos oltóanyagot fokozott reakciója miatt, hét éves kor felett nem lehetett alkalmazni. Az új típusú un. sejtmentes oltóanyag gyakorlatilag korhatár nélkül alkalmazható. A szamárköhögés számának emelkedésére világviszonylatban is felfigyeltek a serdülők között. Magyarországon is előfordultak kisebb halmozódások középiskolások között a tavalyi és tavaly előtti években. A megbetegedések enyhe lefolyásúak voltak és számuk mindkét esemény kapcsán húsz alatt volt. A jelenség ennél azonban sokkal távolabb mutat. Tudni kell, és erre már nagyon kevesen emlékeznek, hogy a szamárköhögés lefolyása csecsemőkorban a legsúlyosabb. A csecsemőkorban átvészelt, későn felismert megbetegedés, életre szóló maradandó agykárosodást okozhat. A most tizenegy éves korban a diftéria-tetanusz elleni védőoltás helyett bevezetésre kerülő difteria-tetanusz-szamárköhögés elleni oltóanyaggal azokat a serdülőket védjük meg, hosszú távon teljes biztonsággal a fertőzéstől, akik a teljes védelem alatt fogják világra hozni gyermekeiket és így nem fogják azokat csecsemő korban megfertőzni. Nem árt tudni, hogy a szamárköhögés ellen nincs örökölt anyai immunitás, ezért az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rendben két hónapos korban beadott védőoltásig az újszülötteket védőoltott környezetük tudja csupán megvédeni a fertőzéstől. A magyar védőoltási hagyományokhoz méltóan, hazánk az első olyan ország ahol a serdülők között, ez a védőoltás akkor lesz bevezetve, amikor még nem a tűzoltást, hanem a megelőzést fogja szolgálni.
