A gyermeknek nem mindig és nem minden társadalomban képviselt értéket. Az ókori spártaiak a Taigetosz hegyéről dobták le az életképtelennek ítélt kis súlyú, nem kívánatos vagy beteg gyerekeket. A középkorban a gyermekeket inkább kicsinyített felnőttként kezelték, de nem is olyan régen a lánygyerekeket még a gyerek szó sem illette meg, azt kizárólag a kisfiúkra használták. A gyermek mint érték fogalma annak megfelelően változott, ahogy módosult a gyermek helye, szerepe a családban és a társadalomban. Egészen a 19. századig nem foglalkoztak a gyermekek védelmével sem. Napjainkban már törvények rendelkeznek a gyermekek jogairól (habár azokat nem minden család biztosítja). Manapság megváltozott a gyermekek megítélése a társadalomban is. A kötelező védőoltások elterjedésével, illetve az egyéb egészségügyi-civilizációs intézkedések folytán tovább élnek az emberek, így az idősek is jobban rá vannak szorulva az fiatalabb korosztály segítségére. A legtöbb családban egy, kettő vagy három gyermek születik, ami szintén megnövelte értéküket. Természetesen a legtöbb anya és apa félti-óvja a gyermekét, és ha tehetné, akkor mindentől megvédené őket. Így voltam ezzel én is, különösen az első gyermekem, Júlia lányom születésekor. Amikor kisbaba volt, legszívesebben szkafanderbe öltöztettem volna őt, és úgy vittem volna le sétálni. Aztán hamar rá kellett jönnöm, hogy ez nem lehetséges, és valahol az egészséges határokon belül kell mindent megtennem a testi, lelki és szellemi egészségének megvédése érdekében. A védőoltások beadása azért volt fontos számomra, hogy érezzem, ami rajtam múlik, megtettem, ha mindentől nem is tudom őt megvédeni... A Némó nyomában című filmben hangzik el a következő párbeszéd, amikor Némó apukája, a bohóchal, elveszíti a kisfiát:
“- Magára hagytam. Most már bármi történhet vele és én megígértem, hogy nem hagyom.”
Mire Szenilla, a kicsit vicces, bohókás doktorhal:
- Hát… ez elég furcsa ígéret...
- Miért?
- Mert ,ha nem hagyod, hogy bármi történjen vele, akkor nem történik vele semmi. Márpedig az marha unalmas."
